Olaszrizling

Az olaszrizling olyan, mint a szex – erről is hallhatott a közönség a Somlói Apátsági Pince és a Pinceáron.hu borkereskedés bemutatóján. A borászat frontembere, Balogh Zoltán nem egyedül az olaszrizlingről mondott jókat, hanem például a juhfarkról, a nagypapájáról, de izgalmas dolgok derültek ki a terroir-borászat szociológiai és munkaerőpiaci vetületeiről is.

Nagy lelkesedéssel készültem a Somlói Apátsági Pince (SAP) kóstolójára: remek borok, remek előadó, ennél jobb nem is lehet. De rosszabb igen. Beütött ugyanis minden borkóstoló rémálma: „lefagyott a rendszer”, a borokat nem úgy érzékeltem ezen a napon, ahogy máskor, minden egy kicsit, vagy nagyon más volt. A fellépő borok közül többet már kóstoltam, az akkori élmények még foltokban sem jöttek elő. Sajnos, van ilyen… Mi volt a bajom, nem tudom. Talán "gyökérnap"? Vagy a csütörtök esti vihar, a rohangáló frontok? Még az a szerencse, hogy ott volt Balogh Zoli, és sok érdekes dolgot mondott. Kifejtette például, hogy azért is remek szőlőfajta az olaszrizling, mert a bora olyan, mint a szex, vagyis akkor is jó, ha nem tökéletes. Más borok gyakran élvezhetetlenek, ha nem sikerülnek magas színvonalúra, de ha az olasz egy kicsit „nem százas”, attól még jó. Erről én, mint aznapra kisiklott borkóstoló, meg is győződhettem: kóstoltam az olaszrizlinget is, és az jó volt!

Szexológia

A tramini után olaszrizlingből van a legkevesebb a (SAP) ültetvényein, vagyis a 3 hektáron gyümölcsöző 14 ezer darab tőkén. Három hektáron nem lehet 10 szőlőfajtát termelni, mondta Balogh Zoli, és ezzel nem lehet vitatkozni, nem is ellenkezett senki. Náluk a hárslevelű – juhfark – furmint trió a meghatározó, így döntöttek, nem kis részben az elődök útmutatásait megszívlelve. Az olaszrizling ugyanakkor kötelező gyakorlat, ráadásul nem csak Somlón – vélekedik a frontember, aki azért hozzátette, hogy a Somlón az olasz a fő fajta, ebből van a legtöbb, 160 hektár. A Somlói borvidéken az összes szőlő több mint egyharmada olaszrizling.

Hallhattuk, hogy az olasz, számos jó tulajdonsága mellett, azért is jó, mert alkalmas a terroir bemutatására. Rezedáztunk is egy kicsit, jelesül: a rezeda illatát fel szokták sorolni, mint az olaszrizling egy fajtajellegzetességét, de látott-e már valaki olyan élő embert, aki nem alulról szagolja ezt a virágot… Szerintem egyébként nem kell leragadni a rezedánál, érezhetünk virágillatot is, csak úgy.

Eleve gondban vagyunk Magyarországon a fajtajellegekkel, mondta az előadó. Egyes borok, például a tramini, jól leírhatók, de az olaszrizling, vagy például a furmint esetében nem megy az ilyen általánosító leírás. Évtizedek kollektív munkájára lesz még itt (is) szükség: rá kell jönnünk, hogy egy-egy fajtához egy adott termőhelyen milyen művelésmód, mekkora hozam, milyen borászati technológia illik, és mit ad ki magából a neki leginkább megfelelő körülmények között.

Az olaszrizling gondjairól és szépségeiről Balogh Zoltán írt ebbe a blogba egy nagyon tanulságos értekezést, ha valaki még nem olvasta, akkor pótolja be, gyorsan. Cím: A devecseri kocsma és az olaszrizling igazsága

Szociológia

Somló, mint terroir, ez is szóba került. Mi a legnagyobb probléma? A környékbeli falvak élhetősége, lakhatósága, az onnan használható munkaerő. Ez majdnem akkora dráma, minta azt mondanánk, hogy mostantól 20 évig nem esik eső – festett tragikus képet Balogh Zoltán. Ez a hiányzó elem, amit próbálnak pótolni. Ezt hallom Hegyalján, vagy például Egerben, Sopronban is – tette hozzá. Öt pohár borból 4 esetleg nem születik meg, mert nincs megfelelő munkaerő, nincs megfelelő felvevő piac, nincs megfelelő fogyasztási kultúra. A talajokkal, a kőzettel, stb., nincs gond Magyarországon, sőt. Balogh vastagon terroir-borászatként határozza meg a Somlói Apátsági Pincét, de a terroirhoz nagyon erősen hozzátartozik a szocio-szféra, hívta fel a figyelmet, erősen. Idézte Tóth Sándort (Scheller-birtok), aki szerint sokat beszélünk a környezetvédelemről, de elfelejtjük, hogy a környezetbe beletartozik az ember, őt is kéne védeni helyenként, mert valakinek dolgoznia kéne, művelni a földet.

Sok jót hallhattunk még az előadótól, a rögzítőm rögzített, ujjaimmal hamarosan újra ütögetni fogom a billentyűzetet, hogy az elhangzottak itt írásos formába lendüljenek.

A kép innen: FORTEPAN. Annyit tudni róla, hogy 1955-ben készült, és hogy a Somlót látjuk, a 8-as út felől.

A személyekről nincs adat. A férfi hasonlít a nagypapámra, de ő máshol élt, kertész volt. Sajnos, már nem él, pedig megkérdezném tőle, milyen a rezeda, biztosan tudná!

Kedves olvasók, házi feladat! Rántsuk le a leplet a rezedáról! Legyen szíves, mindenki kérdezze meg nagymamáját, nagypapáját, egyéb rokonait, botanikusokat, a füvészkertek félhomályában alkotó szakembereket... Valakit, aki szagolta már a rezedát.

Köszönettel!

Kovács András István

A Badacsonyi Borhetek (július 14. és július 29. között) tiszteletére egy borvidéki olaszrizling körképet terveztem. Rájöttem azonban, hogy a most szombaton startoló rendezvényen felvonuló 12 pincészet között nyilván nincs ott mindenki, ezért értelmetlen a körképezés, így néhány kisebb poszt szolgálja majd a ráhangolódást, figyelemfelhívást.

Elsőként a Laposa-család 2011-es Olaszrizlingje következik. Intenzív és kellemes illat, virágokkal. Zamatban ásványosság, virág folytat. Tartalmas, szép bor, bőven átlagon felüli. Felépítettség, struktúra jellemzi: nincsenek hatalmas mélységek, de itt-ott meg lehet állni, elmélkedni az illaton, a zamaton is, de lehet lazán, komótosan inni, iszogatni. Vinném nyaralni.

Idézem a Kő rizling? első részét (a tavaszi Badacsonyi bemutatkozásról írt poszt): „Nálunk a Rizling Friss az alapbor, tehát az illatosabb, gyümölcsösebb nyári borunkat is olaszrizlingből képzeljük el. Teljesen reduktív, könnyed, alacsony alkoholtartalmú, valóban üdítő, frissítő hatású borocskát képzelünk a Friss név mögé. De ha valaki azt kérdezi, mit gondolunk a rizlingről, akkor nem a Friss a válasz erre.”

Hanem az Olaszrizling 2011: A Laposa Birtok három kategóriában is kínál olaszrizlinget, felül van a dűlős bor, ez a tétel a középső, amely a család több rizling-dűlőjéből származik: Csobánc, Szent György-hegy, Badacsony.

Pontszám 86-87 körül, a tízes rendszerben a 6 pontot érdemli. Ára 1600-1700 forint körül, jó vétel.

Badacsonyi borhetek
Időpont: 2012. július 14 - július 29. Idén a helyszín nem a móló melletti rész, hanem a badacsonyi Dísztér.

Kiállító pincészetek:
Bazaltbor Badacsony Kft.
Borbély Családi Pincészet
Csanádi Pincészet
Istvándy Pincészet
Laposa Birtok
Málik Zoltán-Málik Pince
Imre Borpince
Sipos Borház
Válibor
Varga Pincészet
Villa Sandahl
Első Magyar Borház-Szeremley Birtok

Fotó: Szemlélődés a Badacsony oldaláról, 1936 (A szódásüveg-formaterv nagyon ott van!)

Forrás: FORTEPAN

A Szigligeten működő Szatmári Pincészet Rózsakő, illetve Rizlingkő bora nagy kedvencem, utóbbiról a Kő rizling? című posztban lehetett már olvasni. A 2011-es Olaszrizlinggel mostanában ismerkedtem behatóbban, ez is felkerült a kedvencek-listára.

Ásványos, rizlinges illat. Nagyon élénk sav, igen kellemes a korty ettől, semmi túlzás nincs benne, inkább játékosság és erő. Utóíz hosszú. Markáns, férfias, nagyon jól iható bor. Az ára 1143 forint, ha a pincészet honlapján rendeljük. Pontszám: 84-85 körül (5 pont), nagyon jó vétel.

A Szatmári Pincészet borásza Fölföldi Béla, őt korábbi munkahelyéről, a Szeremley Birtokról ismerhetik sokan.

A fotón a szigligeti vár 1950-ben, a kép innen származik: FORTEPAN

A Tőkések Mátrai Kézműves Borászkör (Karner, Losonci, Szecskő) hét pincészetet szervezett maga mellé a borvidékről, így tartottak közös bemutatót a Magyar Borok Házában. „Mátra Underground” néven futott a rendezvény, mivel a fellépők a földfelszín alatti világból a pincék mellett a borokban megjelenő talajra, a kőzetekre is összpontosítanak.

Zöldveltelinis hangulatban érkeztem a Magyar Borok Házába, második otthonomba. A mátrai kóstoló előtt Losonci Bálint kifészbukolta, egyik fellépő bora a 2011-es veltelini lesz, ezt pedig én erősen vártam. Bődületes élmény volt számomra Szecskő Tamás 2010-es zöldveltelinije, ezért (is) érdeklődtem ennyire a szomszéd zöldje iránt.

A szomszéd zöldje mindig kertebb

Losonci ZV-je nagyon más, mint Szecskőé. Hiába ugyanaz a terület, más az évjárat, más alkohol, más savak, más struktúra. Bálint bora ráadásul fiatal, vélhetően a palackozás ideje sem távoli… Nyár végén újra meg kell kóstolni, kiadtam magamnak a feladatot. A Losonci-fehérek közül az új Parola nagyon tetszett. Az előző évjárat (2010) veltelini és olaszrizling házassága, a mostani rizlingszilváni és cserszegi fűszeres kompozíció. Tartalmas és könnyed bor, a koncepció frankón beválik: gyengébb évben ütősebb fajtákból keveredik ki a Parola, combosabb évjárat esetében jöhet a lektűr, az élmény nem sokat változik.

A zöld szomszédai

Fehér vonalon átlinkeltem Szecskő Tamáshoz, aki egy 25 kilogrammos talajszelvényt helyezett asztalára, demonstrálandó a mátrai termőföld értékét, és az asztal teherbírását. (A szemléltető eszköz fotója e poszt tetején látható, a fényképész Takaró Rita.) Szecskőnél három 2011-es fehéret kóstoltam, mindhárom iskolapéldája annak, hogy a termőhely és a borász keze miként írja felül a fajtát, illetve miként tud szinte bármilyen fajtából meghökkentő történetet írni. Egy korábbi Szecskő ottonel muskotályért már lelkesedtem, az félszáraz volt, valamint félig 2010-es, félig 2011-es. A mostani muskotály teljes egészében 2011-es és száraz, a táncoló savak megvidámítják, fajtajelleges illata intenzív, a bor összhatása mégsem parfümös, sokkal inkább a jó szerkezet, a pikáns savak teszik emlékezetessé.

Ugyanez a savhangverseny zeng a szürkebarátban, egyszerre lehet örülni a nyelvet és a szájat pezsdítő élénk savaknak, valamint a bor finom gyümölcsösségének (fehér húsú őszibarack). Dögös bor az Ördöngös-tetőről. A Peres dűlőből érkező Chardonnay még a két előző finomság után is tud izgalmat csiholni, a szerkezet, az illatok és a zamatok összképe nagyon magasra lendül itt.

Piros, fehér, zöld

Szecskő ördöngösségei után a barátok borai között néztem szét, maradva a fehér sávon. Mindenhez nem lehetett szerencsém, az emlékezetes borok rovatába először Csernyik István Olaszrizlingje és Szürkebarátja került, mindkettő 2011-es. Ide tartozik még a Centurio Szőlőbirtok Szürkebarátja, Laczkó Gyula Olaszrizlingje és Edit Cuvée-je, a Nagyhársas nem barrique Szürkebarátja, valamint Benedek Péter Epreskert Chardonnay bora.

Vitézi rend

Vörösbe kanyarodva Karner Gábor tételeinél kezdtem, de gyakorlatilag itt is fejeztem be, leszámítva Szecskő Tamás egzotikus zamatokat produkáló Rubintos borát. Karner Kékfrankosai (Siller, Vitézföld, Tavaszföld) egész napot betöltő mélységeket és magasságokat, illatokat és zamatokat produkálnak, nem könnyű mellettük másra is figyelni. A Siller 2010-es, a Kékfrankosok 2008-ból származnak. A Vitézföld tetszett kicsit jobban, teljesen száraznak érződik, szerkezete, gazdagsága tiszteletre méltó. A Tavaszföld szolid maradékcukra nálam szolid pontlevonást eredményez, de még így is igen jó az értékelése.

Indul az „összeszerelés” az Olaszrizling-műhelyben! A rizlingrajongók – borászok, a borkedvelők, a gasztronómia- és a sajtó arcai – június 12-én, kedden a Budai várban, a Magyar Borok Háza nagytermében gyűlnek össze az első Rizlingnapra. Hívunk minden olyan személyt, aki szereti az alábbi tevékenységek valamelyikét űzni az olaszrizlinggel: termeli, issza, kóstolja, árulja, vásárolja, főz hozzá, főz vele, vagy ír-olvas-beszél-álmodik-énekel róla!

A Magyar Borok Háza egy napra átalakul, ideiglenes neve így szól majd: Magyar Olaszrizlingek Háza. A „névváltoztatás” oka egy, június 12-én sorra kerülő rendezvény, az első Rizlingnap. Az esemény 14 órakor kezdődik, ekkor indul az Olaszrizling-műhelybeszélgetés.

Rizlingnap

A kóstolókat 17 órára várja a Ház, a 2000 forintos szerény belépő ellenében Magyarország legjobb olaszrizlingjeit ízlelgethetik a vendégek. A felvonuló termőhelyek: Badacsony, Csobánc, Szent György-hegy, Szigliget, Balatonfüred, Csopak, Káli-medence, Somló, Egerszólát, Zala. Számítunk további szép rizlingekre például Szekszárdról, Pécsről, Villányból is. Néhány borászat azok közül, akik várják a közönséget a sétálókóstolón: Borbély, Bussay, Csobánci Bormanufaktúra, Figula, Gellavilla, Gál Lajos, Hagymási, Jásdi, Kreinbacher, Laposa Bence, Pálffy, Scheller (Tóth Sándor), Spiegelberg, Szászi Endre, Szent Donát, Szent Ilona, Szeremley, Tamás Ervin, Trombitás Borház.

A keddi Rizlingnap célja, hogy még több borkedvelőben erősítsük azt az amúgy általánosan ismert tényt, hogy Magyarország legnagyobb felületen, 4700 hektáron termesztett fehér szőlője, az olaszrizling mennyire sokszínű és magas minőségű borokkal ajándékoz meg minket.

Akik ezt már tudják, azok jöjjenek el megünnepelni az Olaszrizlingeket, akik pedig még nem tudják, azok jöjjenek ismerkedni!

Rizlingposztok

Az olaszrizling blog számos írásban éltette már ezt a kitűnő fajtát, így aki fel szeretne készülni a szuperkedd előtt, az alábbi írásokban információkat találhat múltról és jövőről, hektárokról és tonnákról, borokról és tesztekről, tényekről és reményekről:

Olaszlista

Kő rizling? I.-II.

Csopaki borkódex

Miért lúzer az olaszrizling?

Haló rizlingek Csopakon

Nagyság helyett kisebbségi érzés

Rizling-Woodstock

A képen a csopaki termőföld, Fotó: Tamás Ervin