Eger ünnepel, az évi rendes bikavér-buli helyszíne tavalytól az Érsekkert, az időpont tizenhatodik éve Szent Donát ünnepéhez, július hetedik napjához kötődik. Idén először bemutatkoznak az Egri Csillagok, vagyis a közösségi recept alapján házasított fehérborok is. Helyszíni beszámoló.

Péntek este sok ember, sok hangulattal hömpölygött az egri Érsekkertben, a késő este beköszöntő esőt a többség üdítőként üdvözölte, csak néhány esernyős ember távozott. Ők bizonyára Egerben élnek, úgy gondolhatták, majd kisétálnak a következő két napon borfesztiválozni, minek áztassák magukat… Az esőnek, illetve a csapadékot kísérő hűvösségnek én is örültem, igaz, beszorított Dula Bence sátra alá, így az este folyamán kevesebbet kóstoltam, viszont többet beszélgettem, egyrészt a sátorgazdával, másrészt az esőt szintén onnan szagolgató többi bikavérünneplővel. Pénteki borlistám így kissé rövid, ám rendkívül tartalmas:

Gál Tibor Pincészet

Egri Csillag 2011: először márciusban kóstoltam ezt a bort, nem sokkal a palackozás után. Azóta folyamatosan fejlődik, szépül. Buja és vidám virágok az illatban, jó szerkezet, jó savak, ásványosság. A házasítás szereplői: leányka, királyleányka, szürkebarát, cserszegi fűszeres, pinot blanc, tramini, sauvignon blanc. Mindent bele, nagyon jól sikerült összeállítás.

Bikavér 2008: az egyik legkomolyabb alapbikavér, amit mostanában kóstoltam. Komplexitás, harmónia. Jó inni.

Gróf Buttler

Itt két legendás bikavér kóstolható, a Szarkás 2008 és a Nagy-Eged 2006. Utóbbi számos ítész ámulatát kivívta már, kekec bloggertől kezdve finnyás külföldi szakíróig. Szerencsémre én sem először találkozhatom ezzel a borral, elképesztő és mellbevágó élmény. Ezt kóstolva nyerhetnek igazán értelmet a megtisztelő kifejezések: feszes szerkezet, rendkívüli komplexitás, a termőhely megszólaltatása, az aromák gazdagsága és mélysége (gyümölcsök, fűszerek, ásványosság), kifinomultság, harmónia…

Eltérőek a vélemények ennek a bornak a várható élettartamával kapcsolatban. Egyáltalán, viszonylag kevés szó esik erről, hiszen egy időben oly gyakran hangzott el az „évtizedes potenciál” dicséret, majd utóbb annyi, 6-7 éves korára kipukkadt, lefittyedt „ígérettel” találkoztunk. A 2006-os Nagy-Eged Bikavérről eddig általában azt lehetett hallani, hogy még nem érte el a csúcsát. Nem bátorkodom jósolni, de az vélelmezhető, hogy ez a bor a csúcs közelében jár, és még nagyon hosszú ideig űzni fogja ezt a fantasztikus „járkálást”.

Dula Bence

Bikavér 2005: Ki gondolná, hogy a 2006-os Gróf Buttler után még lehet emelni a tétet? Senki ne gondolja, fölösleges ilyeneken elmélkedni. Egy biztos, Dula Bence 2005-ös Hegybíró bikavére egy évvel korosabb a Nagy-Egedhez képest, és itt az összehasonlítást be kell fejezni. Mindkét bor nagy élmény, de másképpen. Próbáltam szépeket mondani Dula Bencének, hogy 2005-ös létére milyen üde, friss, gyümölcsös, izgalmas ez a bor, pedig micsoda egy francos évjárat volt az a nyavalyás 2005, hogy törölnénk is ki a naptárból a fattyat! Na, jól meg is kaptam a magamét, az ex-hegybíró ugyanis nagy lendülettel megvédte 2005-öt. Vegye már észre ez az ország, hogy nincs generálisan jó vagy rossz évjárat – oktatott. Dula szerint Egerben a máshol elátkozott 2005 hasonló meteorológiai paramétereket produkált, mint 1999, az meg micsoda agyondicsért évjárat. Azért nem mindenkinek lett szép bora Egerben 2005-ből, árnyalódott aztán kissé a kép, Dula Bence végül elismerte, hogy 2005 csak azt a gazdát ajándékozta meg szép terméssel, aki átlagon felüli termőhelyen, átlagon felüli munkát végzett a szőlőben.

Dula Bencével érdemes beszélgetni, azt is elmondja például, hogy nem kell hanyatt esni az öregebb bikavérek szépségétől és finomságától, hiszen ez Eger és a bikavér lényege. A riolittufa egyrészt adja a jó termőtalajt, másrészt a fantasztikus, egyenletesen hideg pincéket, ahol nagyon hosszú ideig lehet érlelni a borokat, amelyek ugyan kissé lassan fejlődnek ki. De ha igen, akkor aztán… Ráadásul az egri pincék nem egyedül a boroknak kedveznek, hanem a hordóknak is: Egerben egy 50 éves ászokhordó nem számít öregnek.

Egri Csillag 2011: az országos borverseny aranyérmesei közül a harmadik legmagasabb pontszámot érte el ez a bor. Élénkség, finomság jellemzi, érdemes ismerkedni ezzel a tétellel is. A házasítás leánykára épül (50 százalék), szerepet kap az ottonel muskotály és a tramini is.

St. Andrea

Napbor 2011: az évek óta ismert Napbor 2010 óta Egri Csillag kategóriában jelenik meg, a házasítás egyik alapja az olaszrizling. Finom, jól eltalált bor.

Áldás Bikavér 2009: Kissé talán fiatal még, bár mutatja értékeit, az előző évjáratok jellemzői még nem érződnek.

Mitől bikavér a bikavér?

Sok jó bor kóstolható most Egerben, aki teheti, látogasson el az Érsekkertbe, vasárnap éjszakáig 40 pincészet és számos, bikavérekhez komponált étel várja a látogatókat. Mivel ez Bikavér Ünnep, kedvcsinálóként következzen még egy interjúrészlet, Gál Lajossal beszélgettem a bikavérről, az adás az InfoRádió bormagazinjában volt hallható.  „Egerben a legfontosabb bor az Egri Bikavér, és most már van egy második legfontosabb bor is, az Egri Csillag, ami a Bikavér fehér párja” – mondta Gál Lajos, az Egri Borászati Klaszter szakmai vezetője. Az egri borászok többsége úgy gondolta, hogy a nyári melegben legyenek fehérborok is a Bikavér Ünnepen.