Negyvennyolc olaszrizling, 24 különböző pincészettől, 8 borvidék képviseletében. Negyvenöt száraz tételt kóstoltunk, 6 különböző évjáratból, 2006-tól 2011-ig. Hihetetlenül széles merítés, fantasztikus lehetőség az átfogó elemzésre! Állíthatnám ezt, ha nem olaszrizlingről lenne szó…

Az „Olaszrizling-szakkör” megtartotta az alakuló összejövetel első fordulóját a Magyar Borok Házában: túl vagyunk egy nagy teszten, 48 mintát kóstoltunk meg 24 pincészettől, ebből 45 volt a száraz tétel. Sok fajtából vagy nem is lehetne ennyi bort összeszedni, vagy, ha sikerülne, kijelenthetném, hogy elképesztően alapos képet tudunk alkotni az adott szőlőfajtáról. Ám az olaszrizling esetében, szerencsére, csak annyit állíthatok: a felszín kapirgálásán túl sikerült egy kicsit mélyebbre nézni…

Rizlingrelativitás
Nyolc különböző borvidékről érkeztek minták? Ez igen, mondhatnánk sok fajta esetében, de az olaszrizling 19 magyarországi borvidéken van jelen komolyabb mennyiségben, többségében 100 hektárnál nagyobb területeken. (A borvidéki táblázat ebben a posztban böngészhető.) Csak az elmúlt hetekben kóstoltam szebbnél szebb olaszrizlingeket Szekszárdról, Villányból és a Mátrából, ezen a három borvidéken összesen 750 hektáron terem a kedvenc fajtánk, de e három terület nem képviseltette magát a tesztünkön.
Huszonnégy különböző pincészet küldött egy vagy több mintát? Ez bődületes, dicsekedhetnénk, de az olaszrizling ennél sokkal több borászatban fordul elő, egy igazán átfogó képhez minimum 50, de inkább 70-80 pincészet borával kellene ismerkedni. Ha pedig arra gondolunk, hogy egyedül a Badacsonyi borvidék ki tud állítani 34 különböző olaszt, akkor ez a 70-80 borászat sem tűnik soknak. (Lásd: Kő rizling?) Természetesen ez nem panaszkodás! Egy hosszú és tartalmas folyamat legelső epizódja volt ez a teszt, lesz még kóstolás, elemzés, beszélgetés bőven. A honi borbloggerek Homéroszához hasonlatosan itt is elkezdünk egy „kalandokban gazdag bolyongást”, és bár a 18 szép fejezetig iramló Rizlingodisszea nyomába csak tétova lépésekkel eredhetünk, de a rózsásujjú Hajnal talán minket is hozzásegít néhány izgalmas ecsetvonáshoz…
Tehát örülünk, és amúgy meg: 48 minta alapos kóstolása éppen elég egy napra, mi is eltöltöttünk vele 5 élménydús órát!

Statisztika
A minták tehát 24 pincészettől érkeztek. A 3 édes tétel 3 különböző évjáratot képviselt: 2000, 2008 és 2009. A 45 száraz tétel 6 évjáratból jött össze, az alábbi megoszlásban, 2006: 1 minta, 2007: 2 minta, 2008: 5 minta, 2009: 10 minta, 2010: 10 minta, 2011: 17 minta.
A 48 minta 8 különböző borvidékről érkezett. A borvidéki megoszlás a következő:
Badacsony 20 (17 száraz, 3 édes)
Balatonfüred-Csopak 13
Balaton-felvidék 1
Eger 6
Pannonhalma 1
Pécs 2
Somló 4
Zala 1

A minták többsége közvetlenül a borászatoktól érkezett a tesztre, de partnerünk volt a Bortársaság is. Egy-egy borral 15 pincészet képviseltette magát, 9 termelő több bort is küldött.
A Magyar Borok Házának nagytermében kóstoltuk a borokat 10 és 15 óra között. A tesztelők: Blazsovszky Péter, Borbély Tamás, Geönczeöl Attila, Takaró Rita, Kovács András István, velünk kóstolt a Magyar Borok Házának néhány munkatársa is.

A legjobban szereplő 21 száraz bor, névsorban:

Bakó 2010
Borbély Tomaj Cuvée 2011
Bussay 2008
Dobosi Bio 2011
Figula Arácsi 2009
Figula Sáfránykert 2009
Figula Szilénusz Cuvée 2007
Gál Lajos Kántor-tag 2008
Gál Lajos Szó-Lá-Ti 2009
Jásdi Lőczedombi 2011
Jásdi Siralomvágó 2009
Kreinbacher Öregtőkék 2009
Laposa Családi Birtok 2011
Pannonhalmi Apátsági Pincészet 2011
Petrányi Finálé 2008
Spiegelberg 2010
Szent Ilona 2009
Szászi Endre 2011
Szászi Endre 2009
Szászi Endre 2006
Villa Sandahl 2011

Értékelés
A lebonyolítás vaktesztként történt, 100 pontos rendszerben értékeltük is a borokat, de a cél nem egy sorrend felállítása volt, azért sem akartam ezt, hiszen a sok minta ellenére komplett borvidékek hiányoztak, vagy egyes borvidékekről bizonyos nagyágyúk megérkeztek, mások viszont nem voltak jelen… Az első részletesebb értékelésre néhány további teszt után lehet majd sort keríteni. Most elkezdek felépíteni egy adatbázist, az igazán érdekes következtetéseket majd évek múlva tudjuk levonni, amikor sok borvidék sok termelőjének több évjáratáról lesznek információk. Amúgy sem a pontszám a lényeges most, hanem a stílus, a tartalom és az általános minőség, amit a borok megjelenítenek.
Az összbenyomás igen pozitív volt, a jó átlagot azoknak a boroknak a többsége is bőven megüti, amelyek nem kerültek be a top21-be. A legjobban szereplő borok listáját olvasgatva akár nettó „papírforma-győzelmekről” is beszélhetnénk, de a dolog azért nem ilyen egyszerű, elég csak arra gondolni, hogy több új szereplő borát is bíráltuk. Izgalmas volt ennyi átlagon felüli mintát kóstolni, számos tételről elmondható, hogy igen jó struktúrájú, jól felépített, tartalmas, harmonikus bor.
A már idézett Rizlingodisszea szerzőjének 2011 januárjában tett kijelentését egyrészt megerősíthetjük, másrészt ki is tudjuk egészíteni. „Az olaszrizling a 2008-as és 2009-es évjárattal nagykorúvá vált” – ide jön az erősítés. Kiegészítés: 2010 pedig bebizonyította, hogy az olaszrizling a nehéz évjáratokban is képes a „csodára”. Sőt, bizonyos szempontból 2011 is nehéz volt, legalábbis extrém (szárazság, nagyon magas hőmérséklet…), de az olasz ebben az évjáratban (is) nagyot homorított. 

Néhány borról az egyik következő posztban részletesen is szó lesz majd.