Olaszrizling

Itália híres borvidékén, Asti közelében vásárol ingatlant Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója. A ház ára a hírek szerint 8 millió euró.

Fotók és további információk itt.

A kép innen ered.

Imádom ezt az illatot: vibráló gyógyfüvesség, nyári rét, kamillavirág, szolid, de zamatos ásványossággal. Zamat: gyümölcsösség, frissesség és érettség egyszerre, kicsit már olajos szerkezet. A Skrabski Birtok Betyár elnevezésű 2010-es bora a karácsonyi ünnepkör forgatagában érkezett hozzánk, nagyon megörültem neki.

Az illat szépen fejlődik: a mineralitás kellemesen erősödik, zöld teás beütésekkel.

Tartalmas, komoly, mégis könnyed bor. Nagyon eltalált darab, az egyik legszebb 2010-es, amivel én találkoztam. Az olaszrizling és a rajnai rizling, plusz a Balaton-felvidék minden szépsége benne van. Ennél nagyobb közhelyet nehéz lenne találnom, de ez ugrik, mit tegyek: a nyarat, a Balaton körüli nyári bringázások illatait, hangulatát juttatja eszembe ez a bor. Nem tiltakozom: éljenek a közhelyek. Meg az ilyen borok.

A Skrabski Birtok Balatonudvari közelében, a Leshegyen található. Agyonfrissítettnek nem mondható honlapjukon nem szerepel ez a bor, a megújult címke sem, a fotót a pincészet Facebook-oldalán találtam. A tulaj Skrabski Fruzsina, a borász Kurucz Zoltán. A címke annyit árul el, hogy „környezetbarát művelésből származó szőlőből, hagyományos eljárással, fajélesztők, enzimek, adalékanyagok hozzáadása nélkül készült kézműves bor. 2400 palack”

A honlapon a 2009-es tételek árai szerepelnek, ha ezeket (1400-1600 forint) átvetítem a Betyárra, akkor egy kiemelkedően jó ár-érték arányú bor körvanalazódik.

Hirig a hegyközségi törvény elfogadása után: a HNT Alkotmánybírósághoz fordulna, a Pannon Bormíves Céh elnöke csodálkozik. Jásdi arról beszél, a HNT a konzultációk során még egyetértett. Horváth Csaba szerint diszkriminál az új törvény.

Részletek az InfoRádió honlapján, meghallgatható nyilatkozatokkal.

A Fortepan képén nem borászokat látunk, se nem szőlőtermelőket, de valami nézeteltérés van közöttük.

A tokaji száraz borok saját palackja zseniális húzás, a vásárlók is gyorsan megszerették. Ezt Szepsy István nyilatkozta az InfoRádió Aréna című műsorában. A mestert én (akoan) kérdeztem, az egy órás műsorban sok remek téma szóba kerül. Az inforadio.hu oldalra lepalackoztam egy izgalmas epizódot, az új üveget, amelyre máris szemet vetett Jásdi István.

Kirobban a féltékenységi dráma? Izgalmas részletek az InfoRádió oldalán, ahol Szepsy István hangja is hallható, miként reagál Jásdi felvetésére.

A gondolatébresztő fotót Szepsy Kinga alkotta. A képen Mád szelleme, és három tuti tokajis palack. Balra az új 0,375 literes, középen a 0,75 literes.

Az évszázad borászati bűntényét felgöngyölítve az olasz rendőrség őrizetbe vette a 39 éves Andrea Di Gisi volt alkalmazottat, aki bevallotta, hogy bosszúból okozta a több mint hatmillió euró (kb. 1,7 milliárd forint) kárt, azért, mert egy toszkán borgazdaság tulajdonosa többször is megrótta és úgymond egy kollégájával kivételezett - olvasható az inforadio.hu hírportálon.

A lopásért korábban már elítélt Di Gisi egy decemberi éjjelen kinyitotta az utóbbi hat év termését tartalmazó tíz nagy hordót és szó szerint a szennyvízcsatornába engedte azok értékes tartalmát. A bosszúakcióban 62 600 liter bor ment veszendőbe, ebből mintegy 80 ezer palackot lehetett volna megtölteni.

Mivel a Soldera család borainak ára palackonként 110 eurónál kezdődik és a palackokat számozzák, mintha aranyrudak lennének, a vandál cselekmény híre ugyanúgy bejárta a világ borászati közösségét, mint egy idő előtti fagyé vagy egy új szőlőpestisé. A pincészet borainak palackárairól itt szerezhetünk benyomásokat.

Részletek itt.

A borászat honlapja itt.

A kép forrása: http://www.montalcinonews.com

A Wine Spectatort nem kötelező a borvilág meghatározó véleményformálójának tekinteni, de kétségtelen, hogy benne van a kezük a trendkutyulásban. E tevékenységük egyik pillére a minden évben összeállított TOP100 lista, de a legnagyobb hatást nyilván az egyes lapszámok (egy évben akár 14-15 szám is piacra kerül) tesztjei fejtik ki. Egyetlen számukban minimum 8-900, de néha 1000-1200 bor tesztjét (pontszám és leírás) közlik.

Az idei TOP100 rövid ismertetését megtettem a hétvégén, itt a blogon. Az alaposabb átszálazás utáni részletes tapasztalatokról az inforadio.hu oldalra írtam, az itt nem olvasható újdonságok többsége a cikk második részében található.

Képünk lelőhelye a Fortepan weboldala, a felvétel a szekszárdi Keravill szaküzletet mutatja az 1960-as években, sok szép rádiókészülékkel, ha már az InfoRádió hírportálját idézem. A személyek kilétéről nincs információ, de mintha Dúzsi Tamás demonstrálna Takler Ferencnek...

Az igazi borkorcsolya nem ehető, az igazi borkorcsolya akkor valósul meg, ha korizó borászok koccintanak egy jégpályán. Ezt tette a Badacsonyi Kör. A körösök kűr közben borkarácsonyfát is kreáltak.

Cikk, videó, további fotók linkje az InfoRádió honlapján.

A fotós Stefler Márton.

Áts Karcsi híre bejárta a világsajtót: a Royal Tokaji főborászát választotta idén Az év bortermelőjének a Magyar Bor Akadémia. A hír után most jön ő maga, az InfoRádiónak felvettem vele egy interjút, ennek egy része olvasható emitt.

A fotó a Magyar Bor Akadémia pénteki díjátadóján készült. Ki hitte volna, hogy Demján Sándor Karcsitól leste el a nagyvilági nyakkendőkötés módiját! Vagy fordítva?

José Vouillamoz kutatásairól már többen írtak Magyarországon, most a távirati iroda is hírt adott a svájci tudósról. A részleteket ide telepítettem.

Törökország délkeleti részén, Anatóliában készítettek először bort préselt szőlőből 10 ezer évvel ezelőtt - állítja a svájci tudós. Megvan a mai szőlők ősapja is: a Gouais blanc (német nevén Heunisch weiss) nevű, Vouillamoz által a szőlő Casanovájának titulált ősi fajta, amely legalább 80 európai szőlő, közöttük a Chardonnay, a Gamay és a rajnai rizling őse.

Jancis Robinson, Julia Harding és José Vouillamoz szőlőbibliája a közelmúltban jelent meg, 1368 szőlőfajtát mutatnak be tudományos alapossággal, a könyv 1240 oldal, 175 dollárért rendelhető. Remek olvasmánynak tűnik, kandalló mellett.

A szőlődoki fotója innen ugrott be.

A Somlói Apátsági Pincét irányító Balogh Zoltán szerint 150 évvel ezelőtt a bortermelők többet és jobban kommunikáltak, és gyakorlatiasabban álltak hozzá a borértékesítéshez. Zoli szerint mi, maiak, gatyák vagyunk az 1860-as évek bortermelőihez és kommunikációs embereihez képest, ők ugyanis annó többet kommenteltek, gyakorlatiasabban cseréltek információt.

Balogh Zolival a Hordóminta magazin (InfoRádió) kocogó riportere (vagyis én magam) készített pompás interjút. Akinek van lassító a gépén, az kapcsolja be, de mindenképpen hallgassátok meg a Zolival készült pörgős beszélgetést, szuper dolgokat mond arról, miket talál a Borászati Lapok régi számainak átfésülése közben.

Zoltán 85 évfolyamot olvas, és ez kétheti lap volt!
Cikk, interjú itt, töltsetek le, aztán töltsetek egy pohárral!

A Fortepan képén egy dombóvári vendéglő közönsége sütkérezik, éppen azt követően, hogy beküldték kommentjeiket a Borászati Lapok redakciójába...

Dalmáciában felkerestük Alen Bibich pincészetét, ahol gasztronómiai csúcshókuszpókusz fogadott minket, valamint a Bas de Bas nevű csodabor, melynek egy palackja kiskereskedelmi áron 508 Kuna, vagyis laza 20 ezer forint. Az ilyen árra mondhatjuk, hogy odabas… Megér egy üveg bor ennyi pénzt?

Splitben hétvégéztünk barátokkal, a kulturális és turisztikai program-cunamink részeként felkerestük Alen Bibich pincészetét, ahol molekuláris őrületeket is felvillantó gasztronómiai parádé fogadott minket, valamint a Bas de Bas nevű csodabor, melynek egy palackja kiskereskedelmi áron 508 Kuna, vagyis laza 20 ezer forint. Bas de Bas, ez franciául ezt jelenti: mélységek mélysége, horvát nevén Ispod poda. A kirándulás szervezője egyben a horvát nyelv ismerője, majd ő pontosít, amúgy meg: Tamás, nagyon köszönjük az organizációt, szuper volt a program!

Nem hallgat a mély

A magasra árazott mélység színe valóban mély és sűrű, az olajszerű feketét közelíti. Hetven százaléka Syrah, 20 százaléka merlot, tizede pedig Dél-Dalmácia elsőszámú bor-ikonja, vagyis Plavac mali. A 2008-ból származó tétel bőven átlagon felüli, kétség nélkül nevezhető nagybornak. Illata komplex, izgalmas, többszólamúságában az ásványosság a vezető jegy, kőolajra hasonlító módon. A korty finom, telt, mintaszerűen egyensúlyos, nyoma nincs tohonya lekvárosságnak, lusta édességnek, pedig alkoholja 15,7 százalékos, tehát egyáltalán nem kevés. Emlékezetes bor, de vajon ér-e ennyi pénzt? A rövid válasz nyilván az, hogy nem, dehogyis ér ennyit egy feltörekvő, ügyesen marketingelt, de még az út elején járó horvát pincészet bora, amelyik jól láthatóan kiaknázza a turizmus által tálcán kínált lehetőséget. (A Bibich család borászata a csodálatos Skradin közelében található, a szintén tömegeket vonzó Krka Nemzeti Park közelében.)

Bővebben?

A bővebb válasz viszont mindig lehet az, hogy ilyen alapon a világ spiccborainak többségéről elmondhatnánk, hogy marhaság annyi sok pénzt kiadni értük, de nem nyírhatjuk ki a presztízs fogalmát, ha akarnánk se, de nem is akarjuk. Léteznek tehetős, sőt nagyon tehetős emberek, ők sok pénzt szeretnek elkölteni a különleges és egyedi fogyasztási cikkekre, és ezt a szép tulajdonságukat pedig fűti is a luxusipar, rendesen. Ez élteti a presztízsborok piacát, nem szabad bántani tehát azokat a pincészeteket, amelyek a termékek áraiban is megjelenítik a borvidékek, a termőhelyek különleges adottságait. Ebből a szempontból pedig vélelmezhető, hogy létezik a világ borkedvelőinek egy olyan halmazocskája, akik vidáman fizetnek ennyi pénzt ezért a borért is, egészségükre! A hírek szerint például Bill Gates rendszeresen Skradinban nyaral, ki tudja, esetleg az ismert milliárdos törzsvendég a Bibich-tanyán, és buzgón vásárolja az „odabas.ó” bort?

A pezsgőjük sem olcsó

Társaságunk tagjai viszont nem az 508 Kunás csúcsterméket vette vásárfiának, inkább a 70 Kuna környéki, vagyis a 2800 forintos árfekvés volt a nyerő, legalábbis így érzékeltem… Az egyik jótét lélek viszont bevásárolt egy palackot a 200 Kunáért mért pezsgőből, s a szállásunk felé buszozva ezt nyomban meg is itatta a csapattal. Köszönjük, szeretettel!

Az induló pezsgő és a magasárasított mélybor tetszett mindenkinek a legjobban. A fejenként 310 Kunáért járó degusztációs menü tartalmazta a pince kínálatának legjavát, száraz fehéreket, rosét, vöröseket, és édeseket is. A két csúcspont, a pezsgő és az 508 Kunás bor között felejthető fehérekkel találkoztunk, és egy valamivel átlagon felüli roséval. A vörösöknél kezdett erősödni a felhozatal, a merlot már komolyabb elismeréseket is begyűjtött, a végén pedig ütött a Bas de Bas.

Az idézett blogban megfotózott tányérokhoz képest a mi ellátmányunk kissé eltért, de kreativitás és trendiség terén ott voltak nálunk is. Nagy sikert gyűjtöttek a halköltemények és a rákok, a füstfelhőben tálalt kacsamellet viszont szolid parasztvakításnak értékeltük, hasonlóképpen nevettünk azon a molekuláris mágián, amelynek eredményeként a zamatos olajbogyóból teljesen íztelen fehér por került a tányérra. Az erőltetett halmazállapot-változások helyett azonban inkább a különleges kreativitás jellemzi a gasztronómiai kínálatot, a délutánból estébe nyúló kóstolás után az előre megszervezett vacsorát le kellett mondani, enni ugyanis már senki sem bírt.

Boróka ágán ül hasam

A legjobb fogások ezek voltak, emlékezetem szerint:

Füstölt pisztráng és helyi sajt keveréke, a tetején pisztrángikra.

Fésűskagyló, kecskesajt, fekete szezám.

Fehérhal édesburgonyával.

Grillezett garnélarákok pattogatott kukorica-őrleményben meghengergetve, curry-szerű fűszerezéssel.

Boróka ágon füstölt joghurt, fokhagyma habbal, paradicsom virága a cucc tetején.

Transzformált tiramisu, csokoládéval bevont pattogatott kukorica golyóbisokkal és mentalevéllel.

A mélyépítés magasiskolája

Ügyesen nyomják a marketinget ennél a pincénél, érdemes tanulmányozni a modellt. Nagyon erős a borturistás, vendéglátós, ajándékvásárlós modell, a kóstolóépület viszont nincs feltupírozva, sőt. Kacsaláb-palota helyett egy kutyaközönséges, földszintes, gyakorlatilag egyterű házikó a bázis, ahol 15-20 embernél többet nem lehet leültetni. Nem a külsőséget cicomázzák, hanem a tartalmat: a néhány spiccbor mellé egy nagyon erős gasztronómiát építettek fel. Az egésznek a bázisa egy meglehetősen kicsi, de csúcsrajáratósan felszerelt konyha, amelyben a tulaj felesége, Vesna vezényli az alkímiát.

Nem gyenge a píár sem: vajon mi kell ahhoz, hogy a Travel Chanel népszerű fenegyereke, Anthony Bourdain hosszasan forgasson a Bibich-birtokon is, majd úgy összegezze pompás horvátországi tapasztalatait, hogy itt világszínvonalú az étel, világszínvonalú a bor, és kib.szott egy idióta vagy, ha nem rohansz ide egy alapos gasztronyaralásra! A hájpolás nem lankad Vesna Bibich jellemzésekor sem: „ez a nő egy kulináris zseni, egy szuperhős, aki rövid idő alatt összeüti a fantasztikus ínyenc kóstoló menüt, amely ráadásul nem csak finom, de tökéletesen kiegészíti a borokat is.”

Naná, tudjuk…

A borturisztikai produkció viszont valóban mesteri.

Fotó lelőhelye: https://www.facebook.com/pages/BIBICh-WINE-CROATIA/57976074619?sk=photos_stream

Kétszázezer forint nyomravezetői díjat tűzött ki a rendőrség a badacsonyi harmincéves szőlő megrongálójának kézre kerítése érdekében - közölte a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Részletek az InfoRádió honlapján.

A képen: badacsonyi idill az 1950-es években, a fotón szereplő személyek nem szőlőcsonkítók. Forrás: Fortepan.hu