Felülről generált forradalom bontakozhat ki Hegyalján. Úgy tűnik, megoldódnak olyan problémák, amelyeket régóta jeleznek a legjobb tokaji termelők. Írásom az InfoRádió honlapjáról: „Rendszerváltozásnak kell történnie Tokaj-Hegyalján is - nyilatkozta az InfoRádiónak Demeter Ervin, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal vezetője. Ehhez változtatni kell a Tokaj Kereskedőház stratégiáján, az állami tulajdonú pincészetet a tömegtermelésről át kell állítani minőségi, a különleges termőterület egyediségét kifejező borok készítésére.”

Hegyalja különleges természeti adottságai alkalmasak arra is, hogy a magyar borok arculatát a világban erre alapozva építsük fel - nyilatkozza Demeter Ervin az InfoRádió bormagazinjában. Mint mondta, az államnak azt kell segítenie, hogy a Tokaj Kereskedőház ne egy tömegtermelésre berendezkedő nagyüzem legyen, hanem egy olyan meghatározó pincészet, ahol a hegyaljai termőhelyek adottságait tükröző, különleges, egyedi, korlátozott mennyiségben palackozott borok készülnek. Ezért a Tokaj Kereskedőházban egy jelentős minőségfejlesztési programot kell megvalósítani… Részletek az InfoRádió honlapján, és a Hordóminta című magazinműsorban.

Többen szorgalmazták már a változásokat, például Szepsy István, akivel egy 2010 végén készült rádióinterjúban is beszélgettem erről a témáról.

Ezt kérdeztem: Ha az egész magyar borászat presztízsére gondolunk, akkor hol tart most az ország?

Szepsy István válasza: Nem tarthatunk jó helyen, mert több rétegre szakadt az egész magyar bortermelés. Ez még nem lenne nagy probléma, de az egész termőterület nagy csökkenést mutat. A közelmúltban a magyar bortermelésről kellett egy kis esszét előadni, és én azt találtam mondani, hogy ugyan sokrétegű a magyar bortermelés, azonban a csúcson nem elég magas ahhoz, hogy meghúzza az egész piramist felfelé, de amúgy is nagy gondban van, mert a piramis alja bele van süppedve a talajba. Többen kifogásolták, hogy ez nem igaz. Tehát nem állunk semmivel sem rosszabbul ebben a kérdésben, mint más, sikeresebb bortermelő népek, országok.

Mit értsünk azon, hogy nagyon mélyen a földben van a piramis alja?

Tokajról esetében például ez azt jelenti, hogy nagyon sok terméket adnak el még műanyagpalackban, és valószínű, hogy ezek a termékek nem állják ki a minimális ellenőrzésnek a próbáját sem. Nagyon magasak a termésátlagok, engedélyezett a törvény által bizonyos javítás olyan kategóriákban, amelyekben nem kellene. Ez nagyon komoly dolog, mert nem engedi a márkát feljebb jutni, hiszen több kézzel húzza vissza. Mindenütt vannak gyenge minőségű termékek, de nem lehetne egy márkát tudatosan lerombolni azzal, hogy a legmagasabb termelési költségű bor filléres áron kerül piacra. Miközben be akarjuk bizonyítani a világnak, hogy van egy sok száz éves termelési eljárásunk, ahol is szemenként szedjük a szőlőt, hogy elkészülhessen az aszúbor. Nyilvánvalóan abból ered a kérdés lényege, hogy szegény régióban vagyunk, és az átlagkeresetek nem tesznek lehetővé drága borokat megvásárolni, és ha csak magas igénnyel készülnének itt borok, akkor egy bizonyos bérszínvonal alatt nem vásárolhatnának tokajit. Nincs is ezzel semmi gond, legyenek olcsóbb borok, csak nem kell őket tokajinak hívni, hanem egyszerűen csak édes furmintnak vagy valami másnak.

Elképzelhető egy ilyen változás, vagy olyan nagy az ellenállás, hogy ezt csak egy ilyen interjúban lehet fölvetni, majd utána "bezsebelni" érte a negatív reakciókat.

A negatív reakciókat, azt folyamatosan megkapom, nagyon magas helyről is. Akkor sem tudok mást mondani. Az ellenállás nagy, természetesen.

A magas hely alatt mit értsünk?

Országos pozícióban lévő kollégák is úgy gondolják, hogy a piramis alja nincs mélyen. A változásra mindig megvan a lehetőség, és nem is akarunk lehetetlent. Most a mi alatt értem azt, akik nagyon komolyan veszik a borvidék és az ország borjövőjét. Az viszont feltétlenül szükséges lenne, hogy az állami vállalat vagy vállalatok majd, hogyha alakulnak, azok a jövőt képviseljék mindenképpen, és egyelőre még az állami cégnél is ott van a probléma, hogy nem ezen az oldalon áll. Az igaz, hogy a többség megszavazta az eredetvédelemnek a magasabb rétegeit, csak nem lehet érvényesíteni, ezért nincs elég magasan a piramis teteje. Addig, ameddig ugyanolyan megnevezéssel kerül forgalomba a legdrágább és a leggyengébb minőség, addig nem lehet feljebb tolni a piramis csúcsát. De nincs ebből semmi harag vagy semmi probléma. A kérdés csak az, hogy nagyon különbözően látjuk vagy érzékeljük ezt a kérdést, és valójában az állami tisztségviselők sem értik a valódi problémát. Nem történik változás, mert nem érzik fontosnak, hogy Magyarország borképe rohamosan javuljon. Minden bortermelő országban, ahol egy csepp eredményt is elértek, az állam nagyon-nagyon komolyan vette ezt. A bor ugyanis komoly országkép-alakító tényező, ezt bizonyítja Új-Zéland, Argentína, Chile, vagy akár Kanadát példája.

Idézet vége. Új korszak nyitánya?

Eddig az idézet, a 2010. decemberi rádióinterjú amúgy folytatódik. Azóta eltelt egy kis idő, és 2012 szeptemberében eljutottunk oda, hogy a megyei kormánymegbízott kimondja: a minőség irányába át kell állítani az állami tulajdonban lévő Tokaj Kereskedőházat. Nagy pillanat ez, várjuk a fejleményeket!

AKOAN (Kovács András István)