Olaszrizling

Elkészült a Magyar Élelmiszerkönyv két újabb, a különleges tejtermékekre és a különleges kézműves tejtermékekre vonatkozó szabványa, a gyártók feltüntethetik a tejtermékek csomagolásán a „különleges minőségű" és a „különleges kézműves” tejtermék elnevezést, amennyiben a szabályozás szerinti feltételeket teljesítik. A borászok egy része viszont ellenzi a „kézművesség” szabályozását, talán rossz tapasztalataik vannak a hivatalos minősítésekről?
Az elsőként kidolgozott szabvány a mézekre vonatkozott, ezt követően megjelent a lekvár és szörp, valamint az édesipari termékkategória szabályozása, legújabban pedig a megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott egyes tejtermékek szabályozása készült el. A következő irányelvben a sütőipari termékekre, illetve a fűszerpaprikára vonatkozó szabályok láthatnak napvilágot – olvasható a Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodájának tájékoztatása a Kormány.hu oldalon.
Mire vágyik a fogyasztó?
„A fogyasztó egyre határozottabban szeretné, ha a termékek csomagolásán megjelenő információk alapján meg tudná különböztetni a piaci kínálatból azokat az élelmiszereket, amelyeknek magasabb a hozzáadott értéke, kevesebb adalékanyaggal készülnek, esetleg adalékanyag-mentesek, vagy éppenséggel hagyományos, kézműves technológiát alkalmaznak előállításuk során” – fogalmazott gödöllői előadásában Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára.
Zárójeles megjegyzés: Azt hiszem, a borászok egy részének elkezd rángatózni a szeme, ha ezt a kifejezést hallja, „élelmiszerlánc-felügyelet”. Ám lehetséges, hogy tévedek, majd kommentel, akinek van nyilvános véleménye… Zárójel bezárva!
Az üzemlátogatással egybekötött sajtótájékoztatón elhangzott: a magasabb hozzáadott értékű, kiemelkedő minőségű termékek kitörési pontot jelentenek a magyar gazdaság számára. A magyar tejágazat bruttó termelési értéke 2011-ben 218 milliárd forint volt, a tejtermékeket illetően mind az import, mind az export nőtt az elmúlt tíz évben. Sajtkészítményekből Magyarország 2011-ben 135 millió euró értékben importált, míg az export értéke 45 millió euró volt.
Kéz és mű
A szaktárca Élelmiszer-feldolgozási főosztályának vezetője, Gyaraky Zoltán a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) szabványok gyűjteménye második kötetének ismertetésekor elmondta, hogy a magasabb minőségi követelményeket meghatározó, önkéntesen vállalható kötelezettségeket akkor kell teljesíteniük a hazai gyártóknak és az importőröknek, ha „különleges minőségű" megnevezéssel kívánnak forgalmazni egy olyan terméket, amelyre vonatkozóan már létezik emelt szintű szabályozás.
A Magyar Élelmiszerkönyv újabb irányelve a különleges tejtermékekre és a különleges kézműves tejtermékekre ír le szabályokat. Az első meghatározásban szempont a tejtermékek fizikai, kémiai és érzékszervi tulajdonságai között a hagyományos jelleg megőrzése. Például a sajt ízének kialakításában kulcsfontosságú, hogy milyen alakban, méretben és milyen érési feltételek mellett készül.
A különleges kézműves tejtermék minősítést azok az árucikkek kaphatják, amelyeket hagyományos technológiával, hagyományos eszközökkel, többnyire kézzel, vagy kézi beavatkozással irányított, nem automatizált technikákkal állítanak elő, vagyis amelyek gyártásakor a kézi munka meghatározó.