A Nagy Csopaki Találkozó után sokan lelkendeznek, igazuk van. Néhányan látják a valódi problémákat, nekik is igazuk van, ráadásul ők már a buli alatt szervezni kezdték a továbblépést. Ahogy dukál. Az olaszrizling halad a szerpentinen felfelé, a kanyarokban figyelni kell.

Siker, (nap)fény, csillogás – a szombati „Olaszrizling Szerintünk” igen jól sikerült, a többség legalábbis így értékel. A Csopakra ellátogató turisztikai szakemberek megjegyezték: még életükben nem láttak olyat, hogy egy rendezvény ennyi embert megmozgasson a Balatonnál, januárban! Valóban nagy volt az öröm, írok majd erről is, fontos a lelkesedés, a közösségi élmény, satöbbi, de fontosabb a gondolkodás, az útkeresés. A rendezvény ebből a szempontból is jól sikerült: nem a hiba veszélyes, akkor van baj, ha senki nem veszi észre, hogy valami hibás.

Keveredő kategóriák

A szakmai kóstoló végén (Csopaki sürgöny) Laposa Bence tett fel okos kérdéseket. Kereste például az olaszrizling eszenciáját, azt a két jól meghatározható, jól látható, jól kóstolható „alfajt”, amik nélkül szétfolyik a történet, amik nélkül nem lehet úgy a piacra lépni, hogy a fogyasztók megértsék, mit jelent az olaszrizling. A két fontos irány közül az egyik az „alapbor”, a megfizethető „ivóbor” kategóriája. Ez ne kerüljön sok pénzbe, de azért mutasson értékeket, némi jellegzetességet, felismerhető karaktert. A másik a dűlős bor, a termőhely tulajdonságait megfogalmazó tétel.

Az alapbor kategóriának vannak szabályai, például a könnyű szerkezet mellé ne társuljon magas alkohol.  Vagy a felső kategóriában: a túlzott illat- és zamatintenzitás szerinte csökkenti a borok értékét.

Mit lát Jásdi?

Laposa Bence felvetésére Jásdi István elmondta: szerinte legalább 8-10 olyan bor volt a kóstolt sorban, ami megfelel az elvárásoknak, vagyis mutat valamilyen fajtakaraktert és mellette dűlőegyéniséget. Igen, meg kellene fogalmazni a két alaptípust – vélekedett a házigazda. Mint mondta, a mintegy 38 megkóstolt bor többsége inkább a termőhelyi kategóriába sorolható, de akadtak alapkategóriás tételek is. Ezek közül, Jásdi szerint, legalább 3-4 olyan bor, amiből ki lehetne indulni, ha körvonalazni akarjuk a könnyed, gyümölcsös olaszrizlinget, amit 1000 és 1500 forint között kéne árulni a boltokban. Ebből a kategóriából talán lehetséges 2-3 millió palackot készíteni és/vagy eladni Magyarországon, a közel egységes típusú alap-olaszrizlingből.

Jásdi kiemelte, hogy inkább a dűlőválogatások voltak a közös kóstolón. Szerinte ezekből százezres nagyságrendben lehet eladni a magyar piacon.

Így összegzett: „én azért valamilyen haladást, előrelépést érzek. Nyilván jó lenne, ha minden izgalmas dűlőből lehetne olyan borokat kóstolni, amelyek közel azonos stílusban készülnek. Az alkohol például legyen 12,5 és 13,5 százalék körül, 6-os savval. Egy borvidék akkor lesz „nagy”, ha ezt az összekóstolást sok jó adottságú dűlő borával el lehet játszani.

Mit hozott a másnap?

A pénteki kóstoló utáni napon Jásdi Istvánék (Csopaki Kódex) és Laposa Bencéék (Badacsonyi Kör) arról döntöttek, hogy a két csapat a következő évjárattól „kísérleti” borokat is készít, azzal a céllal, hogy legyenek olyan olaszrizlingek, amelyek közel azonos módon születnek meg, lehetőséget adva az érdemi összehasonlításra.

Szombaton a közönség kóstolta az olaszrizlingeket, a több száz érdeklődő közül sokan a szakmai programokon is részt vettek. Mészáros Gabriella előadásában kiemelte, hogy az olaszrizling olyan szőlőfajta, amely kitűnően képes a termőtalaj adottságait megmutatni. A Borkollégium vezető tanára szerint a lényeg az, hogy jó minőségű bor készüljön el és az legyen egyedi. Erre az olaszrizling tökéletesen alkalmas – hangsúlyozta a szakember, aki szerint a három csúcsfajta a chenin blanc, a rajnai rizling és furmint. Ezek azért emelkednek ki, mert nagyon magas minőségű bort képesek adni, amik emellett extrém hosszú ideig érlelhetők is. Másik plusz: mi mindenre lehet használni az adott szőlőfajtát, vagyis hányféle bortípus készíthető belőle. A világviszonylatban megnevezett három „élharcos” mögött szorosan ott van az olaszrizling, vagy például a chardonnay is – vélekedett Mészáros Gabriella.

A rendezvényen felvett interjúk az InfoRádión hallgathatók meg, az alábbi linkeken. Interjút készítettem Kovács Tamás szervezővel (Csopaki Kódex), Laposa Bencével, Csetvei Krisztinával. Rögzítettem Mészáros Gabriella előadását, így ebből is felcsendülnek majd részletek. Jó lesz. Jó volt.

Mészáros Gabriella előadásának 2. része itt.

Csetvei Krisztina itt, 05:45-től.

Fényképek: Pelsophoto