Szepsy István a Mádi Kör Eredetvédelmi Egyesület elnökeként is nyilatkozott az InfoRádió Aréna című műsorában. Sok jó dolgot mondott, az ember céljairól, összefogásról, a lehetőségekről, a termőhelyekről.
Szepsy István a Mádi Kör Eredetvédelmi Egyesület elnökeként is nyilatkozott az InfoRádió Aréna című műsorában. Sok jó dolgot mondott, az ember céljairól, összefogásról, a lehetőségekről, a termőhelyekről.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
RAMBO · http://szolo.blog.hu 2013.01.13. 20:49:28
Minden tiszteletem ellenére azt kell mondanom: Szepsy István most tévedett. Technológia kényszer ugyanis nem azon van, aki emberléptékű gazdaságban dolgozik. Nem kérdés, hogy 50 hektár megpermetezéséhez gépi technológia kell, pl. traktorral vontatott permetező adapter. A gépi permetezés kb. egy méteres hajtáshossznál, teljesen zárt lombfalnál hasznosítja olyan jól a permetet, mint a kézi technológia. Mondok egy példát: pumpás háti permetezővel végzett lemosó permetezés esetén a permetszer kb. 30-40% hasznosul (a többi mellé megy) - gépi permetezésnél ez szám legfeljebb 5% (azaz a 95% a földre kerül). Egy ilyen permetezés általában tavasszal történik, amikor a föld puha, porhanyós, éppen szétfagytak az őszi szántás után a hantok, a talaj vízzel telített. Erre a területre megy rá egy traktor és a 350-550 liter permetet szállító vontatott adapter. A talajt összepréseli, tömöríti, kiszorítja belőle a levegőt - ezért újra kell lazítani. A permet hasznosulása gépi permetezéssel a második harmadik permetezésig jóval gyengébb, mint a kézi permetezés esetén. Összességében: a nagyüzemi technológia használatával nem lehet a természetesebb növényvédelemre törekedni - és akkor még nem beszéltünk a permetezések és az azt követő talajlazítások miatt elégetett gázolajról.
Önmagában ezért nem írtam volna postot, de láttam egy képet egy olyan pincészettől, ahol "a modern technika és a kézművesség kiegészíti egymást". Tél van, és a fagyott talajt egy lánctalpassal járják be (www.facebook.com/photo.php?fbid=560537270642137&set=a.151264968236038.35674.151238888238646&type=1?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_bor_201301), gondolom ugyancsak a környezettudatosság jegyében. Talán felesleges bizonygatni, hogy a kézi fúró lényegesen kevesebb kárt okoz, mint a lánctalpas kanalas markoló.
A fent leírtak alapján azt kell mondanom, hogy nem azok a gazdák vannak technológiai kényszerben, akik emberléptékű gazdaságban dolgoznak. Mi választhatunk, hogy kézi permetezőt használunk vagy traktorral permetezünk.Mi választhatjuk a puttonyozást, és nem kell traktorral taposnunk a földet szüretkor sem. Mi választhatjuk azt, hogy a szőlőnkbe csak akkor járjon traktor, ha talajművelő eszköz van utána kötve. Annak eldöntésére, hogy melyik művelés környezettudatosabb, elég az egy hektárra eső gázolaj különbözetet kiszámolni.