Olaszrizling

A magyar bor hatalmas értéke a sokszínűség, ne ragadjunk le egy fajtánál! Tudom én, de a sokszínűség akkor érték, ha a színek külön is virítanak, és ezt észre is vesszük. Beszélgessünk az olaszrizlingről ebben a blogban, hiszen a rizling maga a sokszínűség!

Facebook

Friss topikok

Címkék

2007 (1) 2008 (1) 2010 (1) 2011 (1) 2ha (4) aranytőke (1) aszú (2) átskároly (3) badacsony (25) baiedit (1) bakóambrus (3) balassa (2) balaton (3) balatonborgaléria (1) balatonfüred (3) ballagéza (1) baloghzoltán (5) bárdossarolta (2) barontwickel (1) barta (2) bemutató (1) benedekpéter (1) béresmelinda (1) bibich (1) bikavér (5) bio (1) bock (1) bolyki (1) bonkowski (1) borászokborásza (2) borbélytamás (8) borértékelés (1) borfesztivál (4) borkollégium (2) borlovagrend (1) bormustra (1) borpalota (1) bortörténet (1) bott (1) budafok (1) bussay (2) chardonnay (4) citadellesduvin (1) concoursmondial (1) csetvei (1) csobánc (3) csobáncibormanufaktúra (2) csopak (14) csopakikódex (3) csúcsborok (1) csutorás (3) degenfeld (1) dékánytibor (1) demeterervin (1) demeterzoltán (4) dereszla (1) disznókő (2) dobogópincészet (1) dörgicse (1) dropshop (1) dúzsitamás (2) edegger (1) eger (20) egerszólát (2) egriborvár (1) egricsillag (11) egriklaszter (2) élelmiszerlánc (1) eredetvédelem (4) eredmények (1) erjesztés (1) értékelés (8) eszterbauer (4) etyek (3) etyekikúria (1) évbortermelője (1) évjáratkóstoló (1) fertőrákos (2) fesztivál (1) figula (5) fischer (1) fogalommeghatározás (3) fórum (1) freund (1) frittmannjános (1) fröccs (1) furmint (12) fuxli (1) gállajos (12) gálpéter (2) gálszőlőbirtok (2) gáltibor (6) gasztronómia (1) gereattila (2) gourmetfesztivál (1) grasevina (1) grófbuttler (3) györgykovács (1) hagymási (4) hárslevelű (4) hatpontos (1) házasítás (2) hegyközség (1) heimann (5) hétszőlő (2) heumann (1) hnt (1) hollóvár (1) horvátország (2) hungarica (1) ikon (2) imreborpince (1) inforádió (2) internationalwinechallenge (1) istvándy (2) jamiegoode (1) jásdi (6) jásdiistván (7) juhfark (3) kadarka (3) káli-medence (2) káliildikó (1) kalóimre (2) karner (1) kékfrankos (5) kéknyelű (1) kézműves (1) kézművesborászat (4) kézművesség (2) kislaki (1) kissgábor (1) kódex (2) kolonics (1) konyári (2) kőporos (1) kovácsnimród (2) kovácstamás (2) kozlovic (1) kramer (1) kunság (1) kutatóintézet (1) kvassay (1) kvassaylevente (1) laposa (3) laposabence (9) légligéza (4) légliottó (2) london (1) lőrinczgyörgy (2) losonci (1) losoncibálint (4) magister (1) málik (1) malvazija (1) mátra (7) mátraitőkések (2) maureroszkár (1) ménes (1) merfelsz (1) merlot (2) mészárosgabriella (3) mikrobiológia (1) mondialdurosé (1) mundusvinibiofach (1) némethjános (1) nyáriödön (2) olaszrizling (32) olaszrizlingszerintünk (3) orsolya (1) pálffygyula (3) pannon (1) pannonbormívescéh (1) pannonbormustra (4) pannonborrégió (3) pannontop25 (1) pécs (2) pécsiborozó (2) pincefesztivál (1) pinotnoir (3) póktamás (4) pósta (1) rajnairizling (2) ráspi (3) rizling (11) rizlingnap (2) rizlingsor (1) rókusfalvy (1) royaltokaji (2) sajt (1) sauska (1) sebestyén (1) sike (1) siller (1) simonjózsef (1) skizo (1) skrabski (2) skradin (1) somló (16) somlóiapátságipince (5) somlóiapátságipincészet (1) sopron (2) spontán (1) st.andrea (3) st.ilona (1) sümegiésfiai (1) syrah (1) szabályozás (1) szászi (1) szásziendre (8) szatmári (1) szatmáripince (4) szecskő (3) szekszárd (4) szeleshát (1) szentantal (2) szentdonát (1) szentdonátpince (3) szentesi (1) szentesijózsef (1) szentgyörgyhegy (3) szepsyistván (4) szeremley (1) szeremleybirtok (7) szeremleyrizling (1) takácslajos (1) takler (2) tamáspince (1) természetesség (5) terra (1) terroir (7) thummerer (1) tiffán (1) tiffánede (1) tiffánzsolt (1) tokaj-hegyalja (12) tokajhegyalja (1) tokajnobilis (2) tokajreneszánsz (2) tokaj hegyalja (2) tolna (1) trombitás (1) trombitásborház (3) válibor (4) vargapincészet (1) varsányi (1) vélemények (2) villány (7) villasandahl (1) villatolnay (2) vince (1) vita (1) vörösbor (2) vylyan (1) welschriesling (1) weninger (2) winespectator (1) woodstock (2) zwack (2) zwackborkereskedés (1) zwackpéter (1) Címkefelhő

2012.06.18. 11:03 akoan

Olaszrizling: kérdések és válaszok

Az első Rizling-napon fontos válaszok születtek néhány nagy kérdésre, most jönnek a részletek. Melyik fajta nyeri a furmint-olaszrizling versenyfutást? Érdemes lenne-e megváltoztatni az olaszrizling nevét? Milyen hosszan érlelhetők az olaszrizlingek?

 

Az olaszrizlingből pattintott nagybor méltó (verseny)társa-e a nagy furmintoknak, a nagy rajnai rizlingeknek?

Direkt kinyilatkoztatás ezzel kapcsolatban nem történt a vita során, ez nem is volt cél. Abban viszont egyetértés mutatkozott, hogy az olaszrizling minden szempontból alkalmas arra, hogy „a” magyar szőlőfajta, „a” meghatározó magyarországi fehérbor legyen. Ehhez nyilván két szempont a legfontosabb, az egyik alapvetően mennyiségi, a másik minőségi. Mennyiség alatt a magyarországi borvidékeken való elterjedtség értendő elsősorban, ezzel kapcsolatban pedig elhangzott, hogy az olaszrizling ebből a szempontból verhetetlen, hiszen a 22 borvidék közül 19-en számottevő mennyiségben termesztik. Ez minimálisan 50-60 hektárt jelent, de az általános az, hogy az olaszrizling termőfelülete a 200 hektárt is meghaladja egy-egy hazai borvidéken.

A minőség szempontjából egy a döntő: alkalmas-e az olaszrizling fajta arra, hogy átlagon felüli bor is készüljön belőle? A vita résztvevői szerint is erre határozott igen a válasz, néhány pincészet nevét a jelen lévők be is dobták, demonstrálandó, hogy az elmúlt időszakban, több évjáraton keresztül, kik mutattak emlékezetes olaszrizlingekkel: Szászi Endre, Gál Lajos, Figula, Jásdi, Scheller, Pálffy Gyula, Légli Ottó, Laposa…

Mindezek alapján felépíthető lenne az egységes olaszrizling-koncepció Magyarországon, ehhez két fontos dolog szükséges: szándék és pénz. Legfontosabb a szándék, az akarat, ez pedig már kézzelfogható! Ezért indítottam ezt a blogot (már néhányszor bemutatkoztam itt, most újra megteszem AKOAN, az állandó szerző = Kovács András István.) A blog önmagában kevés, de a kezdeményezés mögé állt sok borász is, az első Rizling-nap sikere is ezt bizonyítja.

 

Win-win

A rajnai rizlinggel való összevetés ügyében többen kiemelték, nagyon fontos egy külföldi számára a kóstolás előtt tisztázni, hogy a rajnainak és az olaszrizlingnek semmi köze nincs egymáshoz. Elhangzottak olyan példák, amikor valaki a rajnai rizling tulajdonságait kereste egy olaszrizling borban, és mivel nem találta, csalódott.

A furminttal való összevetésre nem volt idő, de ez, a személyes véleményem szerint, nem is szükséges. Meggyőződésem ugyanis, hogy ez a két szőlőfajta együtt lesz meghatározó a magyarországi száraz fehérborok jövője szempontjából. Egyértelmű, hogy a furmint nélkül lehetetlen magyar száraz borról beszélni, de az sem lehet kérdés, hogy Tokaj-hegyalján, és részben Somlón kívül az olaszrizling az a szőlőfajta, amelyre építkezni lehet. Meggyőződésem továbbá, hogy a száraz furmintok és az olaszrizlingek is nagyon sokat fejlődnek, alakulnak majd az előttünk álló években. A "versenyfutás" tehát ma nehezen dönthető el, hiszen sem a száraz furmintból, sem az olaszrizlingből messze nem hozták ki a valódi lehetőségeket egyelőre a borászok. Az az InfoRádióban (Hordóminta) ment a múlt héten egy interjúm Szepsy Istvánnal, aki arról beszélt, hogy még mindig baj, illetve megoldatlan kérdés a száraz furmintnál az "erőteljes cukorgyűjtő képesség", értsd: ha érett a gyümölcs, akkor túl magas a mustfok, tehát túl sok lesz az alkohol. Ráadásul még az erjedés is problémás, a komoly beltartalmi értékeket, gazdagságot mutató tételek, éppen az összetettség, a "beltartalom" miatt nehezen erjednek és nagyon hajlamosak a túl sok maradékcukor megtartására. Az interjú itt hallgatható meg.
Tehát jelenleg nem tudhatjuk, hogy a furmint lesz-e a "nyerő", vagy az olasz? Én most arra tippelek, hogy a nagy olaszok elegánsabbak, jobban ihatóbbak lesznek. A nagy furmintok pedig hosszabban érlelhetőbbek, "testesebbek". Biztos vagyok abban, hogy mind a két stílusnak meg lesz, megvan a maga tábora!

 

A furmint-hadművelet

A filoxéra előtt egyébként a furmint volt a meghatározó szőlőfajta a Balaton körül, nem kis részben azért, mert aszúsodásra, édes bor készítésére is kiválóan alkalmas. A filoxéra után az olaszrizling szinte teljes mértékben kiszorította a furmintot, mivel a szőlők kipusztulása miatt óriási borhiány állt elő, ezért a fő szempont az lett, hogy egy szőlőfajta a mennyiség és minőség irányából is biztos legyen a száraz borok kategóriájában. Ma borhiányról nem beszélhetünk, sőt… Egy azonban biztos, édes borokra nem mutatkozik izmos kereslet, ezzel szemben a helyi, autochton fajtákból szűrt száraz fehérek esetében van mozgás, akad lehetőség! Számomra ezek alapján eléggé egyértelmű, hogy az olaszrizlingnek továbbra is meghatározónak kell lennie a Balaton körül, illetve minden olyan további területen, ahol alkalmas számára a talaj és a mikroklíma, illetve ahol már bizonyított, például Eger, Mátra, Zala, Dél-Balaton/Észak-Somogy…

 

Te mit telepítenél?

Tóth Sándortól megkérdeztem, ő milyen szőlőfajták telepítését javasolná a Balaton-felvidéken? Szőlészeti és borászati szempontból szerinte az olaszrizling és a chardonnay a legjobb, ő alkalmasnak tartja még a zöld veltelinit, a szürkebarátot és a furmintot is. Ha a piaci szempontokat is figyelembe vesszük, márpedig ez kötelező a telepítésekre vonatkozó döntések esetében is, akkor ő elsősorban az olaszrizlingre szavazna, valamint a furmintra.

Sándor arról is beszélt, hogy ő is nagyon jó kezdeményezésnek tartja az olaszrizlingek körüli „intenzívebb kommunikációt”. Kiemelte, hogy az olaszrizling sehol máshol nem tud olyan magas minőségű bort adni, mint Közép-Európában. Arról is beszélt, hogy az olasz esetében (is) nagyon fontos a megfelelő érettség elérése, mint mondta, 20 mustfok fölött csodákra képes ez a fajta!

 

Jásdi István levelét megírta

Említettem az előző posztban, hogy Tóth Sándor és Jásdi István nem tudott eljönni a rendezvényre, ám Sanyi bácsi felhívott telefonon, hogy beszélgessünk az olaszrizlingről (lásd fentebb!) Jásdi István pedig elektronikus levél formájában küldött válaszokat a feltett kérdésekre.

Jásdi levele tömören: Nagyon sokoldalú az olaszrizling, ha tisztességesen gondozzák, meghálálja. A termőhelyekről azért is sokat tud, mert nem erős a fajtajelleg. A legjobb ivású borok egyike Jásdi szerint, ezért helye alapváltozatban a baráti társaságok asztalán, koncentráltabb formában vacsoraasztalon, egyszerűbb formája fröccsnek. Amit még tud: szép lehet botritisszel. (Jásdi Pistát azonban ez a stílus nem vonzza.) A maradékcukorral készült olaszok esetében, a csopaki mester szerint, felmerül a kérdés: elegendő lesz-e a sav a borban?

Spontán erjesztéssel ott érdemes próbálkozni, ahol jók a helyi élesztők. Az olaszrizling bátran érlelehető, akár 10 évig is, Somlón tovább. Györgykovács Imre 1999-ese most van a csúcson, a Jásdi-féle Berekhát 2004-es szintén. Jásdi István valószínűleg szerénykedik, illetve még fiatal a birtoka, Rohály Gábor azonban saját tapasztalatokkal is bír arra vonatkozóan, hogy a nagyon jó Csopaki akár 20 évig is érlelhető.

 

Mennyire futtatható föl az olaszrizlingek exportja? Ezzel a névvel érdemes-e külföldön próbálkozni, vagy vegyük elő a „nemes rizling” elnevezést?

Ha egy bor jó, akkor megtanulják a nevét külföldön is – hangzott el a rendezvényen. Az általános vélekedés az volt, hogy nem szabad megváltoztatni a nevet, ahol ez szükséges, ott meg kell adni a szükséges információkat, ez amúgy is fontos lehetőség a helyi szőlőfajták esetében! Tóth Sándor a telefonbeszélgetés során arra hívta fel a figyelmet, hogy, a chardonnay-hoz, Burgundia gyakorlatához hasonlóan nem a fajta, hanem a termőhelyek neveit kell előtérbe tolni. Ez kiváló ötlet, de az eredetvédelmi szabályozásokat majd ebbe az irányba kellene terelni…

A csopakiak elkezdték, erről a helyi Kódex-titkár, Kovács Tamás beszélt is a rendezvényen. A Csopaki Kódex témája felbukkant itt, a blogban is.

 

A posztban leírtak tartalmaznak véleményeket az alábbi kérdésekre is:

Érlelhető-e hosszú ideig az olaszrizling?

Lehet-e becsülete a hazai fogyasztók előtt egy olyan fajtának, amelyik a kannás kiszereléstől kezdve ott van a fröccsborok piacán, de a különlegességek között is megállja a helyét?

Bírja-e az olasz a magas alkoholt és/vagy a maradék cukrot?

Fajélesztő vagy spontán erjesztés?

 

Részletesebb válaszok, illetve a többi kérdésre érkező megfejtések a következő posztban lesznek olvashatók, hamarosan!

3 komment

Címkék: olaszrizling jásdi furmint figula gállajos szásziendre rizlingnap csopakikódex


A bejegyzés trackback címe:

https://olaszrizling.blog.hu/api/trackback/id/tr64595500

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zoli 2012.06.18. 13:52:05

Két dolog ugrik be hirtelen:
-a felsorolt neves rizlingtermelők egy kivételével mind a Balaton környékén készítik boraikat, termőterületét tekintve a honi rizlingek több mint a fele tudtommal ott készül. Nem tudom, hogyan működik vagy nem működik a Balaton Borrégió, de kiváló apropó lenne végre a közös munkára egy - a Furmint Februárhoz hasonló - hírverés és rendezvénysorozat a részükről. Ráadásul itt a nyár, propagálni lehetne, hogy a Balatonon igyunk rizlinget illetve az abból készített fröccsöt, ami kétséget kizáróan a műfaj csúcsa. Ehhez nem lenne olyan nehéz partnereket találni.

-a másik: nem teljesen értem ezt a névmizériát. A legzavaróbb tényező ugye a rizling, ha "nemes" lesz, az mit sem változtat a helyzeten, ráadásul az egy klóntípus neve, csak tovább komplikálná a képletet.
Amikor vicceskedve azt mondják "se nem olasz, se nem rizling", nagyot tévednek. Mindkét állítás igaz.
Előbbi ezért:
en.wikipedia.org/wiki/Walha
utóbbi meg ezért:
"Mittelalterliche Gruppennamen wie Fromenteaux, Pinoz, Gaamez und Tréceaux sind im Plural gehalten und haben Komplexe ähnlicher, oft miteinander verwandter und im Mischsatz angebauter Sorten bezeichnet. Der elsässische Gruppenname Ruesselinge (seit 1348) war für die blauen und schwarzen Rieslinge ebenso wie für rote, gelbe, grüne und weiße Rieslinge gebräuchlich. Neben dem Kleinen oder Rüdesheimer Riesling (Rheinriesling) gab es den Grobriesling (Räuschling), Gros Riesling (Orleans), Moselriesling (Auxerrois), Breisgauriesling (Knipperlé und Silvaner), Frankenriesling (Silvaner, Grüner Veltliner), Würzburger Riesling (Sauvignon), Gelben Riesling (Alanttermö), Budai Riesling (Apro Feher), Welschriesling
(Riesling Italico), Beerheller Wälschriesling (Roussane) und den Wolligen Wälschrießling (Babo&Metzger 1836). Letzterer wird in Österreich als Silberweiß (coll. Leth) erhalten und ist als
Gyöngyfeher (Nemeth 1970) aus Ungarn beschrieben."
...és természetesen: hajrá olaszrizling!

akoan · http://olaszrizling.blog.hu/ 2012.06.19. 10:27:36

@zoli: a rendezvényen véletlenszerűen sorolódtak a nevek, bár kétségtelen, hogy az eddig ismert kiugró olaszok nem kis része származik a Balaton környékéről. De sok más terület is lényeges, éppen ez az olaszrizling-sztori lényege, hogy gyakorlatilag körbeér Magyarországon, és nem kizárólag a Balaton környéke adott izgalmas emlékezetes tételeket, pl.: Somló, Mátra, Zala, Eger!
Kétségtelen ugyanakkor, hogy közvetlenül a Balaton környékén található mintegy 2400 hektár olaszrizling (országosan a teljes terület 4700 hektár). A balatoni borrégió szerveződése finoman szólva akadozó, de ha felpörög a dolog, akkor az olaszrizlingen talán nem fog múlni! Megjegyzendő, hogy a Balatonboglári borvidéken "csak" 250 hektár olasz van, a többi mind északi part, illetve Balaton-felvidék, ebből a szempontból tehát nagyon máshogy látják a világot imádott állóvizünk két partján...

A nyári összefogás jó ötlet, kisebb-nagyobb kezdeményezések, lokális borfesztiválok, rendezvények vannak. Azt azért látni kell, hogy nagyon sokszínű a (bor)turisztikai kép a Balaton körül, minőségi és mennyiségi szempontból egyaránt, mennyiség alatt a vendégek számát értem. Hosszú történet ez, de egyetértek: hajrá olaszrizling, hajrá borturizmus!

Az olaszrizling eredetéről ismereteim szerint annyi tudható, hogy a genetikai vizsgálatok alapján 60 százalékban megegyezik egy dél-tiroli ős-szőlővel, ezért dél-tiroli eredetűnek könyvelik el.

A belinkelt wikipédia szócikk hitelességét nem tudom, nem is akarom megítélni. A középkorban más volt a világkép, nem voltak nemzetállamok, nem volt egységes nyelv, stb. Az akkori Magyarországra például sok telepes érkezett a mai Olaszország, illetve Franciaország, Belgium területéről, és ezeket általában mind "olasznak" hívták.
(az olaszrizlingről egyébként annyi biztosan tudható, hogy nagy arányú elterjedésére Magyarországon a filoxéra pusztítása után, tehát a 19. század végén került sor.)

Hajrá olaszrizling!

zoli 2012.06.19. 18:17:10

@akoan: nyilván nem arra gondoltam, hogy ez a rizlinges megmozdulás kizárólag a Balaton környékiek sajátja kellene, hogy legyen, érintettségük végett mégis tőlük várnám el a kezdőlépést, a "nyomulást". Összekapcsolni a balatoni nyárral csupán egy plusz opció, szélesebb körű figyelemfelkeltő jelleggel.

Erről a dél-tiroli ősről (ha igaz, a 60% annyit jelenthet, hogy az egyik "szülőjét" találták meg csupán DNS-analízissel?) egyelőre nem hallottam (szívesen olvasnék hivatkozást), én úgy tudom a bölcsőjét Chapmagne, esetleg a Rajna túloldaláról eredeztetik/sejtik.

Az utolsó etapnak az volna a lényege, hogy a régi jelentéstartalmát tekintve igenis "olasz", illetve a fajtaköri szerepét tekintve meg igenis rizling. A két szó jelentése azóta megváltozott, beszűkült, a maga korában viszont helytálló lehetett.
Szóval én fordítanék a helyzeten: nem magyarázkodni kellene az elnevezés miatt, épp ellenkezőleg: sztorit kéne felfűzni rá.