Számos hírt reptettünk a Facebook légterében a méltán csodálatos olaszrizling-bírálat eredményéről, ám az ott kóstolt borok minőségéről, érzékszervi hatásaikról a kutya sem írt, magamat is beleértve. Ezen a téren most gyökeres változás következik.

Keddi gyorsjelentésemben megírtam, hogy az általam kóstolt negyvenvalahány tétel közül melyek tetszettek a legjobban, most az következik, hogy miért. Feltárom jegyzeteimet és a boroknak adott pontszámaimat, papírjaimra támaszkodva. A jegyzetek néha csupán néhány szóból állnak: a jó savak, a harmónia, a tisztaság, stb. bizonyos pontszámtól kötelező gyakorlatnak számítanak, ezért ilyen jellemzők többnyire nem szerepelnek a firkálmányaimban. A pontszámot nem mindegyik bornál írtam le magamnak is. Borbírálat közben nincs idő sokat írogatni, a kóstoló átlagon felüli borai alapján kialakuló összképet igyekszem ennek a posztnak a végén kifejteni.

Belövés

A vaktesztre 23 bírálót hívtak a szervezők, az ítészek két bizottságra osztva 43-43 tételt értékeltek, összesen 81-et, mivel néhány bort mindkét csoport kóstolt. A bírák 100 pontos rendszerben szórták az igazságot – tudósít a Borászportál. Az alább bemutatott belövő bor kóstolása mellé elhangzott a pontszámok belövése is, miszerint:

75-79 pont közé azokat a borokat kellene beilleszteni, amelyek a pontosan nem meghatározott, de „lazán és jókedvvel iszogatjuk bármikor, nyáron többnyire fröccsnek, máskor tisztán is” kategóriába tartoznak.

A 80-84 pontos tartományba kerülők már „jó borok”, a sav-alkohol-test egyensúly (harmónia) szempontjából kikezdhetetlennek, a 85-89-es mezőnybe érkező tételek különlegesek, vagyis mélység, koncentráltság, elegancia, termőhelyi sajátosság, vagyis komoly értéktöbblet mutatkozik bennük.

A 90 pont feletti kategória a „nemzetközi mérce alapján is kiemelkedő bor”, szlengesen a behalok, netán „sírva fakadok” lenne.

A belövő bor a Szent István sorozat Etyeki Olaszrizlingje volt, emlékeim szerint 74 és 81 pont közötti találatokat kapott, én 78 körül lőttem. Jegyzetem: Illat túlzottan „savas”, zamat rendben. Illat nyílik, egészen jó. Sav nem sámli, de még okés.

Pántlika Pincészet 2012, Dörgicse, Agyaglik dűlő

Ez volt a mi bizottságunk első éles bora, pontosabban majdnem éles, mivel hordómintaként érkezett. Néhányan hörögtek is, mondván: hordóminták kizárólag falusi borversenyeken, vagy szeretetotthonokban tartott borbírálatokon szerepelhetnek… Ebben van némi igazság, de én azért pozitív ráhangolódással kóstoltam, ki tudja, mit sodor elém a vaksors. Ezt vetettem papírra: Tartalmas, szép illat. Csopak? Mindene jó, íz még érhet.

Kifejezetten tetszett nekem ez a bor, azt feltételezem, hogy a többség a megérdemeltnél alacsonyabb pontot adott rá, mondván: egy hordóminta ennek is örüljön. A Pántlika 2012-es „sima”, nem dűlős bora a másik bizottságból egyenesen a csúcs-zsűri elé, majd onnan a legjobb tízbe került.

Gál Szőlőbirtok 2012, Szigetcsép

Komplex illat, virágokkal és gyógynövényekkel. Zamata nagyon tetszik, élénk bor.

Laposa Bence Friss 2012, Badacsony

Jól elkészített bor, mandulás fajtajelleg érződik. 83 pont

Szeremley Birtok 2012, Badacsony

Nagyon szépen mutatja az ásványosságot! Kis édességérzet, de nem zavaró. 86 pont

Szent Donát 2012 Szitahegy, Csopak

Kicsit soknak érzem a fahordót benne, de a bor nagyon jó. 86 pont

Figula Sáfránykert 2012, Balatonfüred

Tetszetős, szerethető bor. Némi édességérzet. 84 pont

Laposa Bence Prémium 2012, Badacsony

Finom, harmonikus bor, jóivású. 85 pont

2HA 2011, Badacsony

A hordó a legelején kicsit „szétáll”, de gyorsan összerendeződik a bor. 85 pont

Bussay László 2011, Zala

Több levegőzés, több idő kellene ehhez a borhoz, vissza kéne kóstolni. 86 pont

Figula Sóskút 2011, Balatonfüred

Pikáns bor, izgalmas fűszeresség érződik benne. Szép ásványosság! 86 pont

Villa Tolnay 2011, Badacsony (Csobánc)

Harmonikus, szépen ásványos, komplex, elegáns. Nagyon finom kesernye, utóízben mandula. 90 pont

Villa Tolnay 2009

Illat csodás! Ízben vannak kanyarok.

Trombitás Borház 2010, Káli-medence

Klassz! Ebből az évjáratból ritka az ilyen bor. 85 pont

St. Ilona (Kreinbacher) 2009, Somló

Nagyon jó illat, pompás zamat, fajtajelleges. 91 pont

Trombitás Borház 2009

Íz és illat is szerethető. 85 pont

Fekete Béla 2007, Somló

Nagyon Somló!!! 90 pont

Figula Szilénusz 2007, Balatonfüred

87 pont

Szeremley Birtok 1996, Badacsony

Gyönyörűen egyben van még. Mandulaolaj. 93 pont

Borbély Tamás Jégbor 2011, Badacsony

Nagyon finom! Az édesség mellett szép savak. Fajtajelleg, főként illatban. 87 pont

Németh Pince 2005, Badacsony

Birsalma. 86 pont

Az összesített eredmények és a saját értékeléseim alapján is alapvetően pozitív kép rajzolódik ki az olaszrizlingről. Az általam kóstolt 43 bor közül 10 kapott gyenge, vagy rossz minősítést, ez nem csapnivaló arány, bár lehetne jobb. Több tételnél éreztem azt a hibás koncepciót, miszerint egy átlagos bort kishordóba tesznek, annak reményében, hogy majd feljavul. A hatás azonban szinte mindig ellentétes: egy 80 pont körüli borból így lehet 70 pontos valamit előállítani…

Egy átlagosan jó olaszrizling illata jellemzően élénk, általában finoman virágos, néha gyógynövényes. A vulkanikus talajokon termett boroknál értelemszerűen megjelenik az ásványosság, különböző intenzitással. Az átlagon felüli borok esetében az illat komplex, vagyis az ásványosság mellett szépen érződnek a virágos jegyek is, néha mandula.

A zamatban gyakran megjelenik a mandula, de azért ez messze nem kötelezően felbukkanó, állandó fajtajelleg. Én nem szeretem, ha „keserűmandulának” nevezik, szerintem ugyanis a mandula, attól, hogy nem édes, még nem keserű, ráadásul a keserűség nem pozitív jelenség, egy szépen mandulás olaszrizling viszont nagyon pozitív! Az olaszrizlingről gyakran elmondják, hogy többnyire jó terroir-borként működik, vagyis általában nincs markánsan fajtajelleges íze, zamatban nem magát adja, hanem a termőtalajt. Ez nyilván csak akkor működik, ha a tőkék nem teremnek nagyon sokat, nincsenek túlzottan megterhelve.

Az átlagon felüli olaszrizlingek kortyaiban gyakorta olajosság, krémes szerkezet jellemzői mutatkoznak, ezt a tulajdonság szerintem nagyon szerethető. A fajtánál szinte kötelező gyakorlat a jó savszerkezet. Jól beérett, de nem túlérett szőlők esetében a savérzet többnyire nagyon harmonikus, élénk, de nem túlzó.

Én is írtam, mások is jelezték, hogy a Spoon hajón megkóstolt 81 tétel még közelítően sem a teljes olaszrizling-kínálat. Az innen hiányzók némelyike ott lesz a 19-ei közönségkóstolón, de a fajta kedvelői tudják, egyetlen kóstolórendezvénybe képtelenség beletuszkolni Magyarország és a környező területek figyelemre érdemes olaszrizlingjeit. És ez korántsem baj, éppen ellenkezőleg: a fajta lehetőségeire hívja fel a figyelmet.